Pécs, 1901. augusztus 26. – Pécs, 1965. július 24.

Apja postafelügyelő volt. Egyházi középiskolában érettségizett. A pécsi tudományegyetem földrajz-történelem szakán végzett. 1925-ben doktorált, 1932-től a pécsi egyetemen magántanár volt. 1941-ig a szekszárdi gimnáziumban és Pécsett, a Széchenyi Gimnáziumban földrajzot és történelmet oktatott, majd 1943-ig a szegedi középiskolai tanárképző intézet Baross Gábor Gyakorlógimnáziumban középiskolai tanár volt. 1941-től a szegedi egyetemen a Magyarország földrajza, 1942-től Magyarország és Délkelet-Európa földrajza című tárgykör magántanára volt. 1943-tól az általa alapított Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója. 1952-től a földrajztudományok kandidátusa. 1944. decemberben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, átigazolták az MDP-be, 1960-ban lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. 1963. február 24-én a Hazafias Népfront Baranya megyei listáján országgyűlési pótképviselővé választották, behívására 1964. január 22-én került sor. A Hazafias Népfront pécsi elnöke, 1958–1959-ben a pécsi úttörőház elnöki tisztét is ellátta.