A legkorábbi edények az Aral-vidéki keltemináriakkal (→ 5000–3000) mutatnak közeli hasonlóságot. A népesség természeti gazdálkodással – halászattal és vadászattal – foglalkozott. Figyelemre méltó, hogy Nyugat-Szibéria újkőkora nem Szibéria keleti területeivel mutat rokonságot, hanem a kelet-európai erdővidék újkőkorával. Ennek egyik fontos jele a fésűs és a fésűs-gödröcskés edénydíszítés elterjedése mindkét területen, ami talán népi és nyelvi rokonsággal magyarázható.