A Káma-vidéki rézkori műveltség kora. A kutatók többsége ma már több csoportra, illetve kultúrára tagolja. A korábbi időszakban (Kr. e. 3500–2500) a novoiljukovói és a bori műveltséget különítik el. Mindkettő helyi gyökerű. Az előbbire a fésűs edénydíszítés különböző változatai (pl. az ún. „zászlódísz”) a jellemző, az utóbbira a fésűs-gödröcskés és a farkasfog díszítés. Ezekkel szemben a garinói (2500–1500) műveltség népessége valószínűleg jövevény lehetett ezen a területen s rövid idő alatt asszimilálta a helyi lakosságot. A helyi eredetű népesség kizárólag természeti gazdálkodást folytatott, fémtárgyakat sem állított elő. Az állattartásnak és a fémművességnek csupán a garinói kultúrában találjuk halvány nyomait. Feltehető, hogy éppen ez lehetett az oka itteni térhódításuknak.