A Tuvában előkerült két ­arzsáni sír kora. Mindkettő egy-egy gazdag nomád fejedelem és kísérete temetkezése. Az első sírt – amely a Kr. e. 850 és 700 közé keltezhető – a feltárás előtt már kirabolták, a mintegy száz évvel későbbi második sír azonban érintetlenül került elő. E gazdag sírok igazolják, hogy Belső-Ázsiában jött létre először a kezében óriási vagyont és hatalmat összpontosító nomád elit. Ugyan­csak itt jelennek meg először az ún. szkíta állatstílusban fogant művészi tárgyak. Ezért véli úgy több kutató, hogy a szkíta népesség és a szkíta kultúra itt alakult ki, s később innen került Kelet-Európába. (→ 700–200) E felfogás azonban vitatott.