Létrejön a belső-ázsiai nomád szervezetű Türk Birodalom, amely rövid idő alatt ­óriási területeket és számtalan népet hajt uralma alá. (Fennáll 630-ig.) A hódító hadjáratok hatalmas népvándorlást indítanak el a steppén, az egyes népcsoportok nyugat, mások dél vagy észak felé, a ­ligetes és erdős övezetbe menekülnek. (Valószínűleg az ősmagyarság is ­ekko­riban hagyja el nyugat-szibériai hazáját s költözik az Urál hegység nyugati oldalára, ahol ők lesznek a kusnarenkovói régészeti műveltség [→ 550–750] létrehozói.) Az 560-as években a birodalom nyugati részének fennhatósága alá kerül a Kau­kázustól északra elterülő terület is az ott élő népekkel (onogurok, szavírok, alánok) együtt. 582-ben a birodalom keleti és nyugati szárnya két önálló résszé válik.