A baskíriai Szterlitanak városában építkezési munkák idején csak kis részben megmentett temető valószínű kora. (A sírokból előkerült ezüst- és aranydirhemeket – amelyek többségét ékszerként hordták – 712 és 771 között verték.) Két sírból a honfoglaló magyarokéhoz hasonló arany és ezüst szemfedő lemez került elő, s a temetési szokások ismert részletei is arra engednek következtetni, hogy talán a keleten maradt magyarok egyik nyugvóhelye lehetett.