Az oldalon lévő Célzott keresés használatával, illetve a bejegyzések alatt található címkék segítségével könnyen megtalálhatja az Ön által keresett kronológiát
Egy pontosan meg nem határozható főúri csoport összeesküvést sző Zsigmond király megbuktatására. A résztvevőket Kanizsai János esztergomi érsek, kancellár csillapítja le a király nevében tett engedményekkel. Frangepán János, Zsigmond király horvátországi hadainak vezére megostromolja Vrána várát. Palisnai János megsebesül a vár védelmében, az ostrom mégis eredmény nélkül ér véget. Budai János esztergomi kanonok és barsi főesperes kollégiumot alapít Esztergomban. A szegény diákok Krisztusról elnevezett kollégiuma (Collegium Christi pauperum scolarium) részére négy budai házát, valamint kanonoki és főesperesi javadalmát adományozza, hogy jövedelmükből a kollégium kiemelkedő képességű szegény diákjai külföldi egyetemen tanulhassanak. (Az alapítást IX. Bonifác pápa 1399. április 28-án hagyta jóvá. Az intézménynek saját könyvtára volt, mely Esztergom eleste [1543] után szétszóródott. Ösztöndíjalapként továbbra is működött, magyar diákok bécsi tanulmányait támogatta.) A lőcsei Szent Jakab-plébániatemplomhoz – amelynek építése a 14. század első felében kezdődhetett – hozzáépítik a Szent György-kápolnát. (Egyik korai emléke a gazdag városi polgárcsaládok kegyurasága alatt álló magánkápolnáknak, amelyek az alapító temetkezési helyéül is szolgáltak.) Zsigmond király elfoglalja a boszniai Dobor várát, a Horvátiak utolsó erődítményét. Dabisa István bosnyák király elismeri Magyarország fennhatóságát, lemond minden horvátországi és dalmáciai igényéről, és hozzájárul, hogy halála után a bosnyák korona Zsigmondra szálljon. Az elfogott Horváti Jánost Pécsett nyilvánosan megkínozzák, majd felnégyelik. Zsigmond király hadjáratot vezet Moldvába; Karácsonkőnél legyőzi és hűségeskü letételére kényszeríti István moldvai vajdát. Kanizsai Miklós tárnokmester követségben jár VI. Károly francia királynál és több itáliai udvarnál. Utazásának célja, hogy nemzetközi összefogással sereget szervezzen a török ellen. Elkészül a budai Nagyboldogasszony-templom csarnoktérré alakítása. A templom déli oldalára reprezentatív, előcsarnokos portál kerül, a timpanonjában Mária halálát és mennybevitelét megjelenítő, bélletes kapuval, az ún. Mária-kapuval. A templom északi szentélyéhez 1402 után Garai Miklós nádor családi kápolnát építtet. A déli oldalon Johann Ellenpeck budai polgár építtet sírkápolnát. — Átépítik a budai magyar polgárság templomát, a Mária Magdolna-templomot. A korábban egyhajós épületet háromhajós csarnoktemplommá alakítják. A Kassán tartózkodó Zsigmond király, hogy a város felkelés idején tanúsított hűségét megjutalmazza, a kassaiak árui után fizetendő harmincadvám felét tíz évre elengedi. Elkészül Buda város német nyelvű jogkönyve. A több szakaszban keletkezett Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) a nyugati városi jogok, főleg a magdeburgi jog elemeit, Buda város kiváltságleveleit, szabályrendeleteit, céhszabályait és részint szokásjogát foglalja rendszerbe. (A következő évtizedekben az ún. budai jog lesz a hét szabad királyi város hivatalos jogkönyve [hét város törvényei → 1441 után]. |